Posztok innen: beszámoló

Paks, a szabadság szigete

#

Mint a címből is kiderül, nem a meccsről magáról fog szólni ez a néhány sor, sokkal inkább arról, hogy milyen is volt újra „otthon” lenni. Elöljáróban annyit, hogy kicsiny csapatunktól nem állnak távol a viták, de abban mindannyian egyetértettünk, hogy bizony ezt a Paksot nagyon rühelljük. Érdektelen meccsek, stadionnak nehezen nevezhető pálya, ellenszenves játékosok és sorolhatnám. Mégis az alatt a néhány óra alatt, amit ott töltöttünk, bizonyosan helyet szorított magának szívünkben, mert végre azt éreztük: igen, újra hazatértünk. Eszméletlenül ambivalens érzés volt ez, hisz oly távol az otthontól, egy szerethetőnek nehezen nevezhető városban, annyira jól éreztük magunkat, mint nagyon nagyon régen.

Tovább →


Diósgyőr 5, Mezőkövesd NULLA!

#

A mérkőzés előtt szokásos módon találkozott blogunk kicsiny csapata, ahol a kincstári célpesszimista mondatok elhangzása után, szépen megjósoltuk a meccset, szerencsére nem tévedtünk. Bimbi biztos volt a sikerben és kedvence Bacsa jó játékában, Dalmatie tutira mondta, hogy kapunk egy tizit és, hogy Futács ha gólt szerez azt fejjel fogja, én pedig ahogy itt is írtam kommentben, éreztem, hogy ez Futács meccse lesz. Bejött.

2011. május 28. Sosem felejtjük el azt a napot, hiszen aznap jutott vissza csapatunk az Nb1-be egy mezőkövesdi vereség után. Mi hárman attól naptól utáljuk úgy igazán a matyó csapatot, ezért nagyon vártuk, hogy végre visszavághassunk nekik. A felfokozott hangulatra csak rátett, hogy azóta már új edző dirigál Kövesden, a rendkívül szimpatikus és mindig visszafogott Véber Gyuri. Tovább →